A küzdőszellem bennünk van- Nagyothalló sportolók I.

Sokaknak az újévi fogadalma között szerepel, hogy ebben az évben jobban oda fog figyelni az egészségére, mint tavaly. Egészségesebb étkezés, több mozgás… Talán annak a hatására akarunk változtatni, hogy az ünnepek alatt, vagy a szilvesztertől karácsonyig tartó időszakban (az utóbbinak több esélye van :D ) felszaladt ránk pár kiló. Na de, ahogy vége lett az ünnepeknek, és elkezdődött ez az év is, ne csak a diétára figyeljünk, hanem a mozgásra is. ;)

Biztos Ti is hallottátok már, hogy a mozgás mennyire jó hatással van a hallásra is. Nem javít a hallásunkon, de segít a szinten tartáson, hogy ne romoljon. A mozgás fokozza a keringést, az egész szervezet felélénkül, így a belső fül területére is több oxigén jut. Azon kívül, hogy hasznos, felfrissít minket és utána jobban fogjuk érezni magunkat. Ha ez nem volt elég meggyőző, akkor jöjjön 5 nagyszerű sportoló, akik nagyothallóként szuper eredményeket értek el és sokakat inspirálnak. ;)

#1 MAT GILBERT

A 32 éves angol rögbis nemcsak a meccseken küzd óriásit, hanem a magánéletében is, mivel 90 decibeles halláscsökkenése van. 5 éves kora óta mindkét fülére hallókészüléket visel, még meccseken is. (Hallókészülék rögbi meccsen? Igen! A készüléket egy műanyagba csomagolja, mert Angliában gyakran esik az eső és az izzadságtól is védeni kell, majd sapkát vesz rá, hogy ne essen le és így kibírja az ütközéseket is.) Tinédzser kora óta célja, hogy sportoló legyen, és ma ő az egyetlen profi hallássérült rögbi játékos. Nem volt ez a kezdetektől ilyen egyszerű. Kudarcként élte meg, hogy 18 évesen nem volt London legjobb 40 iskolás rögbisei között.

„Az emberek azt mondják, hogy ha valamit 18 éves korodig nem csinálsz meg, azt már utána nem fogod tudni. De én sose adtam fel, és nem engedtem, hogy a hallássérülésem akadályozza az álmaimat.”

Az egyetem után Olaszországba szerződött egy félprofi csapathoz. Majd 24 évesen aláírta az első profi szerződését. Ma pedig Worcester Warriors csapatát erősíti az angol Premiershipben. A pályán kívül az Action of Hearing Loss (az Egyesült Királyság legnagyobb hallássérült jótékonysági szervezet) nagykövete. Profi sportolóként inspirálni akar másokat és hirdeti: az, hogy hallássérültek vagyunk, nem lehet akadály abban, hogy az álmainkat elérjük.

#2 CHRIS COLWILL

  A 33 éves amerikai műugró 60%-os hallásvesztéssel él. Tízszeres nemzeti bajnok. A FINA Műugró világbajnokságon 2006-ban 3. helyezést, 2009-ben 2. helyezést ért el. 2008-as olimpiai játékokon 3 méteres deszka kategóriában 12. helyre „ugrott”, a 3 méteres szinkron ugrásban pedig 4. helyre. Majd 2012-ben, a Londoni Olimpián az Egyesült Államokat képviselte csapattársával.

#3 TAMIKA CATCHINGS

A 38 éves amerikai kosárlabdázó mindent elért, amit a kosárban el lehet érni. Megkapta a WNBA (Női Nemzeti Kosárlabda Szövetség) legértékesebb játékosa díját, az év védőjátékosa díjat 5 alkalommal is. 2011-ben a rajongók megszavazták minden idők legjobb 15 WNBA játékosai közé.  Mindemellett 4 Olimpiai aranyérme is van (2004, 2008, 2012, 2016). A kosárlabdavilágban közismert, hogy Tamika hallásvesztéssel született mindkét fülére. Fiatal korában hallókészüléket viselt. Az osztályteremben viccet csináltak belőle, hogy ő más, de a focipályán és a kosárpályán már nem, mert Tamika jobb volt náluk. Harmadik osztályos korában Tamika egy mezőn eldobta a készülékét. Első sorba ült, elolvasta a tankönyveket, hogy kompenzálja, azt, hogy nem hall teljesen. A főiskolán egy nap két edzője azt mondta:

” Tamika, az emberek szemüveget viselnek, hogy segítsen nekik látni. Menj el egy beszédterapeutához, hogy segítsenek neked jobban beszélni, és hordj hallókészülékeket, hogy segítsen neked hallani. Nagy céljaid vannak az életben, és egyetértünk abban, hogy az a legjobb, hogy visszatérj hallókészülékek viseléséhez és dolgozz együtt az egyetemi beszédterapeutákkal.”

Így újra elkezdte hordani a hallókészüléket. Viszont az edzésekre és a meccsekre nem sokáig hordta, mert nagyon izzadt. Ma már a technológiának köszönhetően van egy pár hallókészüléke, amit a meccsekre is fel tud venni. Még mindig nem az igazi, de már nem rossz. Úgy gondolja, hogy nemcsak hátránya, hanem egy előnye is van, mert a sportok ki vannak egészítve jelnyelvvel és kézi jelekkel. 2004-ben létrehozta alapítványát  (Catch the Stars), melynek küldetése a hátrányos helyzetű fiatalok segítése. 2016-ban vonult vissza.

„Amikor gyerek voltam, szégyelltem, hogy más vagyok. Mindenkihez illeszkedni akartam. Most, hogy idősebb vagyok, nagyra becsülöm, hogy Isten megteremtett és szeretem, hogy sok embert inspirálok. Tudom, hogy mindannyian csodálatosnak és ügyesnek teremtettünk. Fontos, hogy segítsünk azokon, akik fogyatékossággal élnek együtt vagy problémákon mennek keresztül.  Jó érzéssel tölt el, amikor szülőktől és a gyerekektől hallok történteteket, akik felnéznek rám, a küzdelmeim miatt, amiket átéltem.”

#4 JIM RYUN Jim Ryun -az első középiskolás az Egyesült Államokban, aki 4 perc alatt futotta le az egy mérföldet- 4 éves korában kanyaró miatt hallássérült lett. 50%-osan hall. 19 éves korában világrekordot állított fel egy mérföldön (3:51.3), amit egy évre rá ő maga döntött meg (3: 33,1) és öt évig tartott. Három Olimpián is szerepelt. A második Olimpiáján, 1968-ban (21 éves volt) az 1500 méter férfi futásban ezüstérmet szerzett. A mérföld futóversenyen nagyon fontos a hallás. A rajtnál a fegyver hangja, a tömeg éljenzése segít a gyorsulásban. Nem beszélve arról, hogy hátra kell fordulgatni, hogy most vannak mögötte vagy sem. Érdekes, nem attól félt, hogy nem hallja a fegyvert, és nem is attól, hogy a versenytársak megközelítik. A verseny utáni interjúk kínozták leginkább.

„Gyűlöltem, amikor tömeges interjúra mentem. Féltem, hogy félreértem a kérdéseket, és teljesen irreleváns választ adok, és mindenki nevet rajtam, vagy nevetségessé teszem magam.”

40 éves korában kapta meg az első hallókészülékét. Majd 1996 és 2007 között az Egyesült Államok Képviselőházában töltött szolgálata alatt képviselte a hallássérültek érdekeit is. 2002-ben jogszabályokat vezetett be a hallókészülék vásárlással kapcsolatban. #5 ELENA YAKOVISHINA   25 éves orosz alpesi síelő, Elena Hallókészüléket visel, akkor is, amikor versenyzik, mert segíti az egyensúlyozásban. Más hallókészülékben síelni, máshogy hallja a dolgokat: a szelet, a síléceket, mindent. A készülék nélkül is tud síelni, de nem olyan jól.

„A starton álltam és hallottam, hogy a rajongók kiabálták, hogy Oroszország, Oroszország. Nagyon izgultam, mert rájöttem, hogy sok ember reménykedett bennem, és várták, hogy hogyan fogok síelni.”

2014-ben az Olimpián az aranyat célozta meg, végül a 14. lett. Nem adja fel, készül a következő Olimpiára, amit Dél-Koreában fognak megrendezni. A Szocsiban szerzett tapasztalataival reméli, hogy Dél-Koreában jobban fog szerepelni. Én szurkolok neki! ;) Sok hallássérült sportoló van még, akik erre a listára most nem fértek fel. Folytatás következik! ;) Addig is, szeretnétek Ti is versenyszerűen sportolni? Csapatjátékot játszanátok, de a halló csapatban nem ment jól a kommunikáció? Vagy csak inkább sorstársakkal sportolnátok? Nézzetek el a Siketek Sport Clubjának a honlapjára. Nemcsak siketek, hanem nagyothallók is játszhatnak!  Ha nagyothalló vagy és a sport a mindened, és az álmod, hogy bajnok leszel, soha ne add fel! ;) A cikket írta: Kajtár Dóri Borítókép: Pexels