5 foglalkozás, amelyekről azt gondoltad, hogy hallássérültként nem lehet űzni...

Sajnos a járvány okozta körülmények miatt vannak munkahelyek, amelyek átalakultak, vagy teljesen megszűntek. De a járvány előtt hallássérültként amúgy is találkoztunk a munkaadók előítéleteivel, félelmeivel. Nem egyszer előfordult, hogy az önéletrajz, vagy interjú után nem adtak lehetőséget a bizonyításra sem. (Ha van ilyen történetetek, és szívesen megosztjátok velem, akkor írjatok a facebook oldalra vagy a hangforras@sinosz.hu -ra ;) ) Albert Einstein is megmondta, hogy: „Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja.” Most hoztam nektek 5 személyt, akik inspirálhatnak bennünket azzal, hogy nem álltak meg az akadály előtt, hanem megugrották azt. #1 TITKOS ÜGYNÖK  Muszáj, hogy tökéletesen halljon egy titkos ügynök? Nem! Erre jó példa Sue Thomas, akinek pályafutása megihlette a rendezőket és sorozatot is készítettek belőle. Sue Thomas: FB Eye című sorozatot 2002 és 2006 készítették, amelyben a főszerepet a szintén siket Deanne Bray alakította. Sue 18 hónapos korában egyik pillanatról a másikra vesztette el a hallását, minden előzetes betegség nélkül. Logopédussal tanult meg beszélni, tükör előtt gyakorolt órák hosszat. Végül nemcsak beszélni, hanem szájról olvasni is megtanult. Diplomát szerzett politológiából, de nem sikerült elhelyezkednie. Egy ismerőse a Szövetségi Nyomozó irodában dolgozott, és mondta neki, hogy az FBI-nál siket alkalmazottakat keresnek. Ujjlenyomat-vizsgálóként kezdte, de  Jack Hogan felfedezte szájról olvasási „szuperképességét” és 4 évig dolgozott hallássegítő kutyájával, Levivel a megfigyelői csoportban. Életéről könyvet is írt, Silent Night (Csendes éjszaka) címmel. Majd egészségügyi okokból felmondott. Sclerosis multiplex-szel diagnosztizálták és megírta a Staying In The Race (Maradj versenyben) című könyvét, amelyben betegségéről is ír. Jelenleg is aktív, motivációs beszédeket tart és a Nemzeti Sclerosis Multiplex Társaság nagykövete.  #2 PILÓTA Manon Altazin 29 évesen kapta meg a pilóta engedélyét. A születése óta siket lány Bazemontban lakik és 15 évesen próbálta ki a repülést a Les Mureauxi repülőtéren. Az első alkalomtól kezdve beleszeretett és ragaszkodott az álmaihoz, ami (szinte) elképzelhetetlennek tűnt: hogy repülőgépeket irányítson.  

„Még mindig nagyon jól emlékszem, amikor apa felajánlotta az első repülést. Soha nem felejtettem el, mit éreztem, amikor elindultunk, és a levegőben voltunk. Hihetetlen érzés, a szabadságot érezni. Nagyon boldog voltam. És ez tizennégy évben nem változott.”

Az oktatója, Patrick Guedj –a Paul-Louis Weiller Repülő Klib tagja-  maga is fogyatékossággal él. Kerekesszékben ülve missziójának tekinti, hogy a fogyatékkal élő gyerekekkel megszerettesse a repülést. A gyakorlatok ideje alatt Manon Altazint a tapasztalt oktatója kísérte. A fiatal lány ugyanolyan diplomával rendelkezik, mint bármely más pilóta.  „Mindenkinek képesnek kell lennie kommunikálni partnereivel, amikor repülnek” – mondja az oktató. Ez a helyzet Manonra is igaz, aki szájról olvas, és  beszél. A repülés során a pilóták a távközléstől eltérő hangot használhatnak.

„ 4 évig tartott meggyőzni az orvosokat, hogy hadd repüljenek. Sok akadálya volt, hogy átmenjek az orvosi vizsgálatok szűrőjén, mert az orvosok nem akarták vállalni a felelősséget, hogy jogot adjanak nekem a repülésre” – emlékeztet vissza a fiatal lány.

A kemény harcok után Manon most megoszthatja a szenvedélyét más gyerekekkel is. „Nem akarom, hogy a siket gyerekek abban a félreértésben maradjanak, hogy nem tudnak repülni, mert ez tévedés. Nagyon fontos, hogy megmutassuk a szülőknek, hogy továbbra is felébresszük a gyermekeket bármilyen tevékenységre.”   Ezért vesz részt a Rêves de Gosses egyesület által szervezett Tour de France-ban. Ez a kezdeményezés lehetővé teszi, hogy a hétköznapi és valamilyen fogyatékossággal élő gyerekek repülhessenek.

„Legtöbbször nem hisznek nekem, amikor elmondom nekik, hogy én fogok vezetni. Csodálkoznak.” -mesélte Manon.

#3 KATONA  Sok fiúban felvetődik  a kérdés, mint József Attilában, hogy katona legyen-e? Keith Nolan, amerikai fiú nagyapjához és nagybátyjához hasonlóan szerette volna szolgálni hazáját. Viszont volt egy gond. Siket volt. A gimnázium befejezése után elment egy toborzásra, ahol a nem tudta leolvasni a hadtengerész száját, ezért szólt, hogy siket. Erre a férfi egy kis papírra 3 szót írt.

„Rossz fül. Kizárva.”

Különböző helyszíneken próbálkozott, de mindig ugyanazt a választ kapta, hogy sajnos a hallássérülése miatt nem vehetik fel. Ezért végül tanári diplomát szerzett és történelmet tanított. Mexikói-amerikai háborúról tanított, mikor óra után megkereste egy siket diákja, hogy katona szeretne lenni. Mikor Nolan azt válaszolta neki, hogy siketsége miatt nem lehet belőle katona, ledöbbent magán és elkezdett újra utána járni, lehetőséget keresve. Ebben az időben a barátja Izraelbe költözött, ahol siketek is szolgálhatnak a seregben. Interjút készített 10 siket katonával is, amelyből egy kutatást is készített. Eközben a Northridge-i Kaliforniai Állami Egyetem  elindította a ROTC (Army Reserve Officer Training Corps) programot. A képzést tanárként kezdte, de rájött, hogy fizikailag is képes lenne katonának lenni.

Katonai hírszerző elemző szeretett volna lenni.  Kitartásának és szorgalmának köszönhetően teljesítette a vizsgákat az első két szinten és egyenruhát is kapott.

De a ROTC 4 szintből áll. Mielőtt tovább mehetne a 3.szintre orvosi vizsgálat szükséges, itt a törvények miatt nem engedték tovább. Remélik, hogy 2020-ban megváltoztatják a törvényt. Mert bár veszélyes hallássérültként katonai szolgálatot teljesíteni, mégis tudnák segíteni a hadsereg munkáját, mivel a hadviselés jellege megváltozott. A csatavonalak folyékonyabbak, harci képességek nagyobb része a technológiákra támaszkodik, és ott van a kiberharc új területe. Valójában a katonai foglalkozási specialitások 80% -a nem jár közvetlen harcokkal.

És még miért lehetnek jó katonák a hallássérült személyek? A hallássérült emberek jobban képesek felhasználni a vizuális információkat és jobban tudnak dolgozni magas zajú környezetben!

(Nolan TED előadását meg tudjátok nézni felirattal). #4 MŰSORVEZETŐ  Sokan ismerhetik Gönczi Gábort a televíziók képernyőjéről. Láthattuk a Napfelkelte, a Fókusz vagy a Tények műsoraiban. Azt azonban kevesen tudják róla, hogy félsiket. Hatéves korától kezdve problémája volt a bal fülével.  Állandóan begyulladt neki, többször fel kellett szúrni, később a dobhártyájával is bajok voltak.  Egy műtéti beavatkozás következtében a gondok elmúltak, de a hallása 30%-osra csökkent. A műsorvezető 15 éves kora óta félsiket, tehát már teljesen megszokta és elfogadta az állapotát. A hallássérültsége ellenére barátjával még együttest is alapítottak, a Smile Showtime Band-et.

Fellépéseikor különféle trükköket vet be, hogy ne okozzon hátrányt az állapota, például úgy helyezkedik, hogy a kontroll-ládát a jobb füléről hallja.

De amikor telefonál, akkor is a jobb oldalára helyezi a készüléket, mert különben nem hallana semmit. #5 ÉNEKES Muszáj a zenészeket, énekeseket is megemlítenem, bár már ez annyira nem hihetetlen, mert szerencsére egyre többen válnak népszerűvé tehetségükkel. Egyik kedvencem a 2017-es America’s Got Talent csillaga, Mandy Harvey, akinek Simon Cowell még az arany gombot is megnyomta. Mandy 18 évesen vesztette el hallását, de úgy döntött, hogy többet akar az élettől, mint feladni. Erőt vett magán és – izommemóriára, a hangok rezgésére és vizuális hangjelzőkre támaszkodva – újra megtanult énekelni. A Megpróbálom című dala nagy sikert aratott. Ne adjuk fel álmainkat, amíg azt a munkát nem végezhetjük, amit hivatásunknak érzünk, vagy amit szeretünk csinálni. Ha szükséged lenne munkára, vagy elhelyezkedéssel kapcsolatos segítségre, akkor tudom ajánlani a SINOSZ Akadályugrás oldalát. Kajtár Dóri Borítókép: Pexels